Módosulnak a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények
Az Országgyűlés 2013. október 7-én fogadta el a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/11776. számú törvényjavaslatot, amely elsősorban a szabadalmi törvény, a védjegytörvény, a szerzői jogi törvény, valamint az innovációs törvény módosítását tartalmazza.
A szerzői jogi törvényt érintő módosítások többségének célja az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető hazai szabályozás megalkotása volt. Az irányelv az ún. árva művek, azaz olyan szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásának szabályait rendezi, amelyek jogosultja - a felkutatására tett gondos kutatás ellenére - ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Az irányelv elfogadását az európai kulturális örökség digitalizálásának és hozzáférhetővé tételének előmozdítása tette szükségessé - figyelemmel arra, hogy a gyűjteményeik digitalizálásával foglalkozó tagállami intézmények számára az árva művek felhasználása jelentős akadályokba ütközött. Az árva művek jogi helyzetének kölcsönös elismerésével és az egységes uniós szabályozással lehetővé válik egyes közfeladatokat ellátó intézmények (pl. könyvtárak, archívumok) gyűjteményeinek digitalizálása és jogszerű, határon átnyúló hozzáférhetővé tétele. Magyarországon 2009 óta van lehetőség az árva műveknek az SZTNH hatósági engedélye alapján való felhasználására; de ennek a szabályozásnak is meg kellett teremteni az összhangját az irányelvet átültető - a közfeladatot ellátó intézmények általi egyszerűsített felhasználást lehetővé tevő - új rendelkezésekkel. Az irányelvet átültető rendelkezések 2014. október 29-én lépnek majd hatályba, tekintettel az árva művek európai online nyilvántartásának létrehozatalára, amely a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal feladata lesz.
Az elfogadott törvény - 2014. január 1-i hatállyal - a közös jogkezelő szervezetek által beszedett jogdíjbevételeknek a jogosultak érdekét szolgáló (különösen kulturális és szociális célú) felhasználására vonatkozó szabályokat is módosítja. A törvénymódosítás az e felhasználásokat érintő eljárást egyszerűsíti a közös jogkezelő szervezetek támogatási politikája miniszteri jóváhagyásának mellőzésével, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott támogatási célokkal való összhang előírásával, valamint az átadási határidő meghatározásával. A magáncélú másolás kompenzációjaként szolgáló üreshordozó- és reprográfiai díjból származó jogdíjbevételek negyedét ezentúl kulturális célra kell felhasználni a Nemzeti Kulturális Alapnak való átadással, amely az átadott összeget pályázati rendszerén keresztül juttatja el a kompenzáció szerzői jogi törvényben nevesített jogosultjai javára.
Az iparjogvédelmi tárgyú módosítások közül - a technikai és kodifikációs jellegű kiigazításokon túlmenően - kiemelést igényel a szabadalmazási eljárásban az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítása, valamint ugyanennek a dokumentumnak a gyorsított (két hónapos határidővel történő) elkészítése iránti kérelem benyújtására való lehetőség megteremtése. Ezeket a módosításokat az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésnek az iparjogvédelmi oltalomszerzést, valamint a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységet támogató pályázati eljárásokban való felhasználhatóságából eredő gyakorlati megfontolások indokolják.
A törvény az ellenérdekű felek részvételével zajló iparjogvédelmi eljárások egyik speciális költségviselési szabályát azzal pontosítja, hogy világossá teszi: az oltalomról való lemondás csak akkor írható a jogosult javára az eljárási költségek viseléséről való döntés meghozatalakor, ha az az oltalom kezdőnapjára (azaz a bejelentés napjára) visszaható hatállyal történik.
Az elfogadott törvényjavaslat az innovációs törvény két kis terjedelmű kiegészítését is tartalmazza: egyrészt a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésére irányuló eljárásokban lehetővé teszi, hogy az SZTNH az ügyfél jogorvoslati kérelme alapján saját hatáskörében módosítsa vagy visszavonja a döntését; másrészt a kirendelés alapján végzett kutatás-fejlesztési szakértői tevékenység kapcsán vezet be kiigazításokat - többek között lehetővé téve a NAV-on kívüli hatóságok és a bíróságok számára is, hogy kutatás-fejlesztési kérdésekben az SZTNH-t szakértőként kirendeljék.
Az iparjogvédelmi és a kutatás-fejlesztési tárgyú módosítások a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépnek hatályba.